Ha az ember műsort szerkeszt, nagyon sokféle lehetősége van, hogy a maga igazságát vagy a költő eszméit eljuttassa a közönséghez. Lehet éppen kronológia sorrendet is alkalmazni. Vagy más követhető szálra felfűzni fonalat. Nyilván a célszemélyek is befolyásolják a készülendő műsor összeállítását. Eddig négy önálló estet készítettem. Rövid bemutatásuk következik itt. Meg a miért és a hogyan is.
Elsőként az Ime, hát megleltem hazámat, József Attila műsor készült el. Ez 1998-ban történt. Sok versét tudtam, néhányat meg is zenésítettem, s úgy gondoltam lassan összejön annyi, hogy egy műsort teljesen kiad. József Attila verseiben azt szeretem, hogy totális. Én úgy érzem, a kortársaihoz képest egyenesebb, célratörőbb. Kaptam egy felkérést, egy általános iskolából, és ezzel véglegesen eldőlt a műsor sorsa. Meg kellett csinálni.
József Attilának sok verse szerepel a szöveggyűjteményekben, s gondoltam, legyen ezek közül is benne. Az irodalmi törzsanyagból is legyen benne, hogy majd a gyerek, ha tanulja, akkor hátha eszébe jut, hogy egyszer már hallotta ezt valahol. Vannak a mai kornak szóló költemények, azokkal valami saját közlendőt adnék hozzá a költő bemutatásához. S legutoljára, van amit szeretnék elmondani, mert szeretem a verset, mert azt olyan jó mondani. Vagy hallottam valahol, ahol szerintem nem jól mondták, és én szeretném ha jól is elhangozna. Vagy egyszerűen van hozzá valami belső indíttatásom, ami miatt el kell mondanom.
Évszázadok kalászaiból
Van egy ragyogó versmegzenésítése a Dinnyés Jóskának, a többi száz remek között, ami Baka István Székelyek című versét énekli meg. A Kín és dac című lemezen van rajta. Ez adta a címet. Szép foglalata a felhangzó műveknek.
Van egy csomó törzsanyag népdal, kuruc-dalok, amiket elfelejtünk. Vagy ott van Szent István Intelmei. Mindenki tud róluk, de ha azt mondom, hogy mondj belőle egyet, nem biztos, hogy hirtelen sikerül. Rövid történelmi áttekintése ez a műsor századainknak. Szent István és László királyaink megidézése után Bornemissza Péter szólal meg, a kuruc dalok, majd 1848 bukkan fel a történelem homályából, néhány szóban Ady, József Attila és a II. világháború is említést kap. Végül Dinnyés József daltulajdonos segítségével a határon túli költők vallanak a magyarságukról.
Himnusztöredék
Juhász Ferenc verse a műsor címadója. Emeld fel fejedet büszke nép, írja a költő.
Három nagy egységre tagolódik a műsor: 1 visszatekintés a múltba, 2 a régi rendszer és a váltás utáni helyzet művészi, emberi értékteremtést ellehetetlenítő voltáról, s 3 a jövőtől való félelemről. Mindezek persze nem ilyen direkt megfogalmazásban tálalódnak, de az adott kor társadalmi és szociális problémái erősen visszaköszönnek a versekben, s ez által nyomon követhető az idő előrehaladása. Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent hangzik el a műsor elején a kérdésfelvetés. Rövid történelmi megalapozás után, Sylvester János szózata, a műsor középső részében Nagy László versei vannak túlsúlyban. Dinnyés József szerzeményeit itt sem tudtam kikerülni, de Cseh Tamás három dala is bekerült a zenei anyagba. S a műsor végén felhangzik Márai Halotti beszéde, mely a Radnóti Nem tudhatom - jára felel. Úgy felel, hogy kérdez: por és hamu vagyunk? Csak por és hamu?
Emlékpróba
Azért ez lett a címe, mert előadói - szerkesztői szándékom az emberek gondolkodtatása volt. Újra gondolni a régen gondolt gondolatokat. Ez a legutóbbi műsorom két részre osztható. Egy provokatív, felszólító rész. Ady versei indítják a műsort, figyelmeztetnek, hogy: Most perc emberkék dáridója tart, de építésre készen a kövünk, mert nagyot végezni mégis mi jövünk, nagyot és szépet, emberit, s magyart. S az ország sorsa mégsem fordul jóra, de a politika távol álljon tőlem. Szent István szólítása, a második részben irányt mutat. Mária országa voltunk ezer évig, s a hit tartotta meg a népet a nagy veszedelmek között. S a mai gazdasági rendszer felfalja az embert ha nem áll szilárd talajon, ha nincs határozott meggyőződése, s ha nem tud különbséget tenni értékes és értéktelen között.
